Szerintem a kreatív csoportmunka egyik feltétele, hogy 3-4 embernél több ne dolgozzon ugyanazon a problémán. Ezt alapvetően a következő módon képzelem el: A problémának van 2 tulajdonosa (owner). Ők folyamatosan rajta vannak, és minden lépést követnek, megértenek. A két tulajdonos megléte biztosítja, hogy csak egészen ritka esetben tűnik el minden információ, amikor valaki megbetegszik.

A tulajdonosok – nem csak akkor, ha úgy érzik, hogy elakadtak a megoldásban – rendszeresen külső segítséget kérnek. A külső segítséget contributor-nak – résztvevőnek fogom hívni. A résztvevő a meghívás után kap egy ismertetést a dolgok jelenlegi állásáról, és ezután hozzáfűzheti a saját ötleteit a dologhoz – amit aztán a tulajdonosok dolga beépíteni a rendszerbe. Nyilvánvalóan, ha olyan jellegű szaktudás ígényel a dolog, amivel a tulajdonosok nem rendelkeznek, felkérhetik a résztvevőt, hogy segítsen, de ennek – és minden más döntésnek a meghozatala a tulajdonosok dolga. Fontos, hogy egyszerre csak egy résztvevő legyen. További egy résztvevő bevonására akkor lehet szükség, ha a probléma más területet is érint, amihez feltétlenül szükség van még egy résztvevőre, de lehetőség szerint ennek az előfordulását minimalizálni kell. Ezzel biztosítjuk a kommunikáció hatékonyságát. Nyilvánvalóan érkezhetnek kívülről, meglepetésszerűen új résztvevők, akik hallottak a problémáról és van ötletük, ennek a lekezelése a tulajdonosok dolga, a fenti szabály figyelembevételével.

Ha egy tulajdonos kiesik, akkor pótolni kell mielőbb. A másik tulajdonos feladata, hogy képbe hozza az új tulajdonost a lehető leggyorsabban. Jó ötlet ilyenkor egy korábbi résztvevőt választani, akinek ennél fogva már van rálátása a helyzetre, így könnyebben beilleszkedik. Az előző tulajdonos esetleges visszatérése esetén is érdemes megtartani az új tulajdonost, hiszen a régi tulajdonos szintre hozása költségesebb.

Még egy szerepkört lehet definiálni – a megfigyelőét. Ezek az emberek nem tesznek hozzá lényegesen a megoldáshoz, azonban valamilyen okból eseti vagy rendszeres beszámolót várnak. A beszámolás szintén a tulajdonosok dolga. Esetenként a megfigyelőből résztvevő válhat, ezt a tulajdonosoknak le kell tudni kezelni úgy, ahogy a kívülről érkezett résztvevőket általában.

A feladatoknál a tulajdonosok személyét világosan kommunikálni kell, hogy ne folyosói pletya jelleggel terjedjen az információ.