Rogzitem, mert Gretanak nincs ideje blogolni:

“G: Es beveszem a B-Vitaminom is

V: Bebitamin?”

Greta szerint erdemes lenne egy uj 5800-at megvenni, meg dragabban is. Reszben egyetertek, de vannak meg mindig ellenerzeseim a dologgal, azzal azonban nem tudok vitatkozni, amit kozben mondott:

“Ha ugyis en oroklom utanad, amikor ujat veszel, akkor en Nokiat szeretnek”

Szoval vsz az lesz, ambar pont ma reggel olvastam, h nagyon gaz az 5800 szoftvere helyenkent..

Mivel a regi telefonom latvanyos haldoklasba kezdett (tukorirasra valt, egy sms gepelese kozben mondjuk 20x, aztan vissza.. meg artifactes a megjelenites) elkezdtem keresgelni, hogy milyen telefont vegyek. Mivel nincs kedvem tobb szaz fontot raszanni egy Desire-re, sem evekre elkotelezni magam valamelyik szolgaltatonak, elkezdtem a budget kategorias touch-os telefonokat nezegetni.

A lista az alabbiakra szukult le:

• Nokia 5800, hasznaltan
• Samsung Tocco Lite
• LG Pop (GD510)

Bar nyilvan az 5800 a legokosabb, azon az aron, amit megengedek magamnak, csak hasznaltat lehet kapni, es ez azert gaz. Jo lenne, de inkabb kizartam ezt is. Marad a Pop es a Tocco Lite. Ez a ketto nagyjabol hasonlokat tud, tipikus low cost touch screen telefonok. Lassuk, mi szol melyik mellett es ellen:

A Tocco Lite designja szerintem jobb, a telefont es a kepernyot tekintve is. Eleg jo kritikakat olvastam rola, kulonosen az LG Cookie-val osszehasonlitva, amit most Greta hasznal. Valamivel olcsobb is. Ellene szol, hogy nagyobb es regebbi modell.

A Pop nagyon minimalista, 1 gomb van rajta, az egesz telefon egy nagy kepernyo. A Cookie utan vsz eleg konnyen eligazodnek rajta, szinten nagyon jo kritikai vannak. Ami ellene szol, az az, hogy a neten rengeteg olyan hibarol olvastam, miszerint a touch screen hirtelen “elromlott”, es nem reagalt semmire. (ujrainditas sem oldotta meg a dolgot). Ez lehet szoftveres vagy hardveres hiba is, de mindenkeppen olyan, amit nem szeretnek atelni.  

Ha ez a legutobbi hiba nem lenne, siman a Popot valasztanam. De van.. Szoval ugy tunik, Tocco Lite-om lesz.

update: A regi telefonom most olyan hibat is produkalt, hogy teljesen kikapcsolta a kepernyot, es csak ujrainditas oldotta meg..

Ma harom tipikus programozasi hibaba is beleszaladtam, alljon itt egy memento roluk:

1. Factory keszitette ojjektum: Ha egy objektumot Factory-val vagy Factory metodussal keszitesz, az nem ekvivalens a new Objektumneve() hivassal, ugyanis lehet null, anelkul, hogy hibat dobna. Az ilyen modon elkeszitett objektumokat erdemes ellenorizni, hogy ne valahol a hivaslista melyen kapjunk egy nullpointer exceptiont. (vagy az adott nyelvi megfelelojet). Ez kulonosen igaz, ha a Factory-t egy kulso file-bol inicializaltuk.
2. Nem szamlalo alapu ciklusban (pl. while, foreach) szamlalot hasznalni oke. A szamlalot az elejen megnovelni, majd a vegen egy feltetelvizsgalat eseten (valami nem kovetkezett be) csokkenteni nem oke. Csak a legritkabb esetben nem lehetseges a szamlalot magasabb ertekrol inditani, es forditott feltetelvizsgalattal novelni a ciklus vegen. Konnyebben kovetheto logika es kevesebb hibalehetoseg az eredmeny.
3. Egy ciklusban ugyanazt a erteket tobbszor kiszamolni gaz. Ha ezt raadasul rosszul teszed (pl. copy paste hiba miatt) akkor meg nehezen kinyomozhato programhibat is okozol.

Tuntetest akartam szervezni a rossz ido ellen, de senki nem jott el, mert esett az eso.

Szemben az otthon kiadott 3 darabbal, valojaban 10, vagy annal tobb resz is irodott a fenti sorozatbol. Bar tobben ugy jellemeztek ezeket a konyveket (az otthon megjelent harmat), hogy a “jo, a rossz es a megrosszabb”, Lexandro kollega elgondolkodott, hogy ha ebbol ennyi resz keszult, csak nem lehet vegig olyan rossz. Ezen elgondolkozasat velem is megosztotta, es egyetertesem gyanant neki is lattam kivegezni oket.

Hozzavetesi alap: Az ebook readeren nagyjabol 5000 oldal terjedelmu a 10 konyv. 1984 es 2000 kozott irodtak.

A rovid osszefoglalo velemenyem az, hogy erdemes elolvasni ezt a sorozatot. Nagyon erdekes gondolatok vannak benne, es meg az utolso reszeknel is gyakran olyan izgalmas, hogy alig tudja az ember letenni.

Kicsit hosszabban kifejtve: Ha az elso resz alapjan akarjuk megitelni a sorozatot, csalodni fogunk. A Fekete Sereg onmagaban elvezheto, es bar van par eloreutalas a tortenetben, lenyeget tekintve nem egy sorozat elso darabjanak keszult. A masodik konyv szerintem kritikan aluli, a tortenet annyi, amennyit normalisan egy novellaban kellett volna megirni. A harmadik, bar sokan lehuzzak, sokkal erdekesebb es cselekmenyesebb az elozonel. Ennek a vegen ugy tunik, mintha az iro be akarta volna fejezni a sorozatot, de azert nyitva hagyta a kaput, hogy (4 evvel kesobb) ket folytatast is irhasson hozza. (itt fuznem kozbe: Ha valaki belevag a sorozat elolvasasaba, a Feher Rozsa utan a “The Silver Spike” cimuvel erdemes folytatni, es aztan olvasni a masik szalat a “Shadow Games”-szel kezdve)  A sorozatnak azok a konyvei, amik a Books of the South alcimet kaptak, meglepoen fordulatosak, am a tortenet is sokkal nagyobb ivu, nincs minden szal lezarva egy-egy konyv vegen, bar valami sorsfordito mindig tortenik.

Azok szamara, akik nem ismerik a konyvsorozatot, egy rovid ismertetes: A Fekete Sereg egy zsoldossereg. Homalyos eredet, tobb szaz evnyi tortenelem es kulonleges emberek a jellemzoi. Az elso reszben a sereg elfogad egy megbizast, ami a “jo” es “gonosz” kozotti haboruban a “rossz” oldalara allitja oket. Ez rengeteg moralis es vilagi problemat okoz, foleg, amikor kiderul, hogy ebben a haboruban sincs fekete es feher. A regenysorozat soran gyakran megmutatkozik, hogy egy-egy korabbi foszereplo milyen konnyen meghal, am az elet - es a Fekete Sereg – megy tovabb.

Csillag   Nap   Hold

  új             új

Nincs új a nap alatt.

1. Nem postolok semmit, amit kesobb megbannek
2. Nem csatlakozom idiota csoportokhoz
3. Nem hozok letre idiota csoportokat
4. Csak a facebookon belul hasznalom a like gombot
5. Odafigyelek az igenyes nyelvhasznalatra
6. Odafigyelek az igenyes tartalomra
7. Nem toltok fel magamrol idiota kepeket
8. Nem postolom a jatekokban elert eredmenyeimet
9. Nem fogadok el meghivokat olyan alkalmazasba, amirol semmit nem tudok
10. Megtanulom rendesen hasznalni a Hide gombot, es nem rinyalok masoknak, hogy miket raknak ki a falra

Ma reggel a metron vegere ertem a Time Traveller’s Wife c. konyvnek. Bar voltak benne olyan dolgok, amin huztam a szam, osszessegeben azt kell mondanom, lenyugozo.

Eleve az alapszituacio nem mindennapi, hiszen egy olyan idoutazorol beszelunk, aki nem onszantabol, mindenfele kontrol nelkulozve csuszik el neha az idoben. Tetszik az is, ahogy az idoutazas paradoxonat kezeli, es az, ahogy az egeszet kepes teljesen realisan tartani, szoval az olvaso, bar alapvetoen fiktiv muvet olvas, siman elhiszi, hogy ez megtortenhet.

Emellett meghajtom fejem az irono kepesegei elott is, hiszen meg a lassabb, unalmasabb reszeket is kepes volt feldobni egy poennal vagy fejtorovel. Greta panaszkodott, h a kozepe unalmas, de en nem ereztem igy. Persze minden olvaso mas.

Roviden: ajanlom mindenkinek. Film formaban nem volt hozza szerencsem, de a konyvvel mindenkinek lehet egy par kellemes oraja.

Amikor ma veletlenul megtudtam, hogy melyik dal a “bikicsunaj” eredetije, egybol elkezdett szolni a fejemben.

Ami aztan eszembe is juttatta ezt a kepet:

[A kepet levettek a lenyeg a szoveg: Es most elindul a fejedben a Final Countdown c. dal..]