Parizs tavasszal. Ulsz a kavezo teraszan, iszogatod a latte-t, es bamulod az embereket, ahogy atszelik a teret.

Ez nagyon hangulatos, de mit nezel rajtuk? Ruhat, arckifejezest? Altalanos benyomast? Milyen telefont hasznalnak?

Ha valamivel magasabban vagy, vagy nincs tul nagy tomeg, lenne egy ajanlatom: nezd a fodrozodast, azaz ne az embert, hanem azt, hogy az adott ember milyen hatast gyakorol a tobbi emberre. Rengeteg dolog van, amit latni lehet:
- Ha egy csinos no, nezd meg a korulotte levo ferfiak arcat, hogy reagalnak ra.
- .. es a korulotte levo nok arcat, hogy reagalnak ra.
- Valassz ki egy embert, aki mozog. Nezd meg, hogyan reagalnak ra azok, akik szembe mozognak, vele egy iranyba mozognak, keresztbe mozognak. Nezd meg, mi tortenik, ha valaki hirtelen megall. Nezd meg az emberek arcat korulotte.
- Nezd meg, mi tortenik, ha valakinek megszolal a telefonja. Ki van legmesszebb, aki odafordult ra?

Alaphelyzet: Vettel egy targyat egy weboldalon, mondjuk aukcios (nem ok gyartjak a termeket). Nehany het mulva erkezik egy email az alabbi tartalommal: “Kedves ugyfelunk, on a kozelmultban vasarolt egy <termeket>.” ..

Varians 1: ..”Kerjuk, latogasson el weboldalunkra, es irjon egy megjegyzest a tapasztalatairol a termekhez, hogy kesobbi vasarloinknak segitsen ezzel.” ..

Varians 2: ..”Egy vasarlonk szeretne ont megkerni, irjon neki a tapasztalatairol.” ..

“Udvozlettel” etc.

Melyikre adnal valaszt? Van kulonbseg a ketto kozott?

“Today: 822 hits and 41 unique.”

A typical example for the biggest problem with online auctions is the WoW (World of Warcraft) auction system. Let’s see the problem:

You are on lvl 55. You want a new sword, so you go to AH, enter the filter, and get two result: both of them are the same Supershiny Antigoblin Bastard Sword. The minimum bid for the first one is 5 gold, there is no buyout value entered and the listing ends 5 days from now. The other one has a minimum bid of 10 gold, a buyout value of 30, and the listing ends 3 days from now. Which one will you buy?

The second one, of course, and you will choose the buyout option. Usually, what you see is that 90% of the items will be bought out, while the items without a buyout price will be sold on much lower prices. Why is that?

Mainly because you need the sword NOW. Not in 3 days, not in 5, but now. You do care about the money, and it hurts you to spend 30 gold instead of 5, but waiting for 5 days for a sword is just not an option.

On the other hand, if you create a listing, you have to decide again. First, you want to get a good price for it. Second, sometimes you just cannot be sure about what is the actual value of an item. Also, you would like to have it listed for as long as it is possible, because sometimes it takes 5 days to find a guy who want to buy a specific item, like orange scented socks, but having a long listing time is counterproductive, because people will not bid on it, for they want the item “now”.

The solution is simple: instead of just specifying the listing time, the user should be able to specify the “bidding time” to.

How does this work: The listing time is actually the maximum listing time for an item. If there is no bid in that period of time, the listing will end. Typical listing times can be somewhere between 1 day to 1 month.

But, if there is a bid on the item, we switch to the “bidding time” counter. That means that other users will have that amount of time to put a better bid on the item. If they don’t, the last bid wins the item. If they do, the counter resets, and the time is ticking down again from the “bidding time”. Typical bidding time should be somewhere between a few minutes to a few hours.

Example: you list an item with 1 day as listing time, and 1 hour as bidding time. 5 hours later you get a bid. The counter starts to count down from one hour. 36 minutes later you get another bid. The counter resets to one hour, and starts to count down. There are no other bids now, so the last bidder wins the item. From the point of listing it took 6 hours and 36 minutes to sell the item.

Of course, there is a theoretical case when bidding will never end, but frankly I doubt that it will ever happen, especially if there is a secondary system in place, similar to Ebay-s “maximum bid” functionality. Also, I can imagine that the user will not always get the best price, especially if the bidding time is set to some small value. Still, I think this system would make bidding a valid option again.

Canary Wharfon, ahol minden reggel felj0vok, van egy szines resz, mukodo konnektorral. Ugy hivjak, hogy Music Corner.

Neha egy toloszekes bacsi hegedul ott. Maskor egy vak csavo egy felmosoval es vodorrel futyul – sajnos nem tul ugyesen. Olykor latok egy lanyt francia sanzonokat enekelni, vagy egy sracot gitarozni.

Ma reggel az egyik gitaros csavo volt ott. Ot kedvelem, mert jol gitarozik es nagyon jol enekel. Vettem is elo nemi aprot, hogy bedobjam a gitartokba, es majdnem hangosan felnevettem: egy tabla volt ott, “Mornin’ “ felirattal.

Komolyan, ne olvasd el, ha nem birod az undorito temakat.

Ha birod, katt a folytatasert:

more…

Ezt a bejegyzest mar nagyon regen kezdtem el irni, de aztan felbehagytam, hogy erjen meg kicsit a gondolat. Most leirom, amik ugy a fejemben vannak ennek kapcsan, gondolkozzatok ti is.

Az egesz egy twitter bejegyzessel kezdodott (tolem), ami arrol szolt, hogy mi van, ha Isten nem teremtette a vilagot, hanem konfiguralta. A valaszok alapjan hamar vilagossa valt, hogy ez a kerdes nagyon sok ember fantaziajat megmozgatja, ambar kulonbozo hatast kelt bennuk.

Az egyik fo csoport a vallasalapitoke volt: Csinaljunk ebbol egy vallast, es szedjuk meg magunkat. Igen pragmatikus hozzaallas, de arra mindenkeppen jo, hogy felmerjuk az otlet kapossagat. Nincs vele gond

A masik, filozofikusabb csoport azokon a kerdeseken kezdett el toprengeni, amit ez felvet:
1: Ha nem Isten teremtette a vilagot, akkor ki?
2: Isten hogyan jutott hozza a vilaghoz?
3: Aki teremtette a vilagot, az tud-e tobbet is teremteni?
4: Ha igy tortent a dolog, kizarhatjuk-e, hogy Isten mindenhato? (Azaz miert nem Isten teremtette a vilagot?)
5: Hatalmasabb(ak)-e a teremto(k), mint Isten?
6: Van-e a vilag rendszerben onjavito/finomhangolo mechanizmus?
7: Ha a hatos pontra igen a valasz, akkor a vilag rendszer es Isten ugyanaz-e?

etc.

Nem fogom megvalaszolni ezeket a kerdeseket, de en arrol is elgondolkoztam kicsit, hogy ez a problema maga ertelmetlen/felfoghatatlan lett volna azoknak az embereknek, akik a szamitogepek, de legalabbis az ipari forradalom elott eltek. Ez viszont azt jelenti, hogy a technologiai fejlodes a fogalomtarunk bovulese reven olyan filozofia problemak “letrehozasara” is kepes, amit nem is sejtettunk, hogy lehetseges. (vegyuk peldaul a virtualis vilagok es a valos elet konfliktusat masik peldanak..) Erdekes lenne tudni, hogy az olyan technologiak, amik majd a jovoben jelennek meg, mifele hasonlo elmeleti problemakat szulnek..

A code coverage szam, mint olyan, szerintem nem sokat jelent. Huu, 100%-an vegigfutott a kodnak legalabb 1 teszt.. de le is ellenorizte, mit csinal?

Azonban a napokban rajottem, hogy mikor van ertelme ennek: A scriptnyelveknel. Csodalatosan ki lehet vele szurni a szintaktikai hibakat – az eloforditott nyelveknel erre nincs szukseg, hiszen ott a forditassal (gyakran a fejlesztessel) egyidoben megy a szintaktikai ellenorzes, de a scriptnyelveknel ez mar nem ilyen egyertelmu.
En most eppen Pythonban irom a keszulo alkalmazasom szerver reszet. Egyszeru, gyors, de scriptnyelv. Erdemes pylint-et hasznalni, es erdemes tesztelni. Ha lenne webes felulete, vsz igen meretes javascript programok is lennenek hozza. Ugyanez a helyzet, van jslint, es kell irni teszteket.

Na, ilyenkor jo a coverage.

Update: Egy kis magyarazat, hogy mirol is beszelek:
public class A() {
private int a = 5;
public int getA() { return a; }
public void setA(int a) {this.a = a; }
}

Erre a fentire igy is lehet 100%-os coverage-et csinalni:
@Test
public testA() {
// given
setupStuff();

//then
// ..who cares?
}

holott valami ilyesmire lenne szukseg:
@Test
public testA() {
// given
setupStuff();
int firstInt = 34;
int secondInt = 45;

//then
assertTrue(firstResult == firstInt);
assertTrue(secondResult == secondInt);
}
Es akkor tudjuk is, hogy mukodik.

Ez egy kicsit omlesztett bejegyzes lesz, mar egy par napja gondolkozom egy dolgon, es egy csomo osszefuggestelen reszlet jutott eszembe ennek kapcsan.
Kezdjuk egy szemtanu beszamolojaval tegnapelottrol: latott egy ufot, egy kekes targy, hirtelen iranyvaltasokkal repul, es teljesen zajtalan.
Vessunk egy pillantast arra, hogy hova halad a szamitastechnika: A processzoraink mar annyi hot termelnek, hogy huteni kell oket.. es a helyiseget is, amiben vannak.
Amikor egy auto motorja jar, akkor az elvart hatason – toloero – tul kibocsat hangot es hot is. Nem is keveset. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az elegetett uzemanyagbol nyert energia bizonyos mennyisege gyakorlatilag elpazarlodik, nem az autot hajtja, hanem egyeb hatasokat kelt.

Ez mind oda vezet, amin mar egy ideje gondolkozom: az emberiseg technologiai fejlodese nem effektiv, rengeteg pazarlas van a rendszerben. Nezzuk peldaul a processzorokat: mukodes kozben hot termelnek, ami csokkenti a hatekonysagot, ezert hutjuk oket. Gyakorlatilag az elpazarolt ho elvezeteset tovabbi energia raforditasaval oldjuk meg, azaz duplan pazarlunk.
Mar mielott a fenti, elsokent emlitett beszamolot olvastam, megfogalmazodott bennem a gondolat, hogy ha latnank egy ufo-t, (egy igazit, nem egy kemrepulot, v ilyesmit) akkor az a jelenseg valoszinuleg teljesen hangtalan lenne, mert a csillagok meghoditasat szerintem nem lehet pazarlo technologiaval megoldani. Nem mondom persze, hogy amit lattak, az egy ufo volt (ha az volt, minek vilagitott volna?)

Ketfele modon kellene lepeseket tenni ez iranyba:
- Az egyik a pazarlas csokkentese. Fekezzuk be egy kicsit az elorerohanast, es razzuk gatyaba azt, ami van. Oldjuk meg, hogy a processzoraink ugyanezen az orajelen futva ne melegedjenek nehany foknal tobbet. Oldjuk meg, hogy az autoink halkak es hidegek legyenek. Am ne ugy, hogy valami eddiginel is ugyesebb modot talaljunk a ho es zaj felfogasara. Oldjuk meg, hogy ne legyen ho es zaj.
Termeszetesen ennek van egy hatara, nem lehet tokeletesen megoldani a dolgot. Peldaul, a motorok robbanasokkal uzemelnek, es kvazi lehetetlen azt megoldani, hogy a robbanas hideg allapotban tortenjen.
- Itt jon a kepbe a masodik (belatom, nem kevesse futurisztikus megoldas): Az energiaatalakito mezo. Fejlesszunk ki egy olyan technologiat, amivel az energiat at lehet alakitani masfele energiava: peldaul a hoenergiankat mozgasi energiava, vagy elektromossa. Mindezt csak ugy a levegoben, vagyis a terben, fizikai eszkozok nelkul. Aztan az igy visszanyert energiat forditsuk vissza a folyamatba.

Nem egyszeru celok ezek, de szerintem meg kellene lepni oket. Ha mar aggodunk azert, hogy fogy az energia, akkor ne csak azon gondolkozzunk el, honnan szerezhetunk tobbet, hanem azon is, hogy hogyan csokkenthetjuk a felhasznalast.

Nincs idom most utananezni, hogy mennyit fogyaszt egy prociventillator, de mondjuk tetelezzuk fel, hogy atlagosan 1Wh a fogyasztasa. Egy nap ez 24Wh egy ventillatorra. Ezen a szinten, ahol dolgozom, van mondjuk 700 pc. Egy nap ezek akkor ezek a ventillatorok 16800 Wh-t fogyasztanak, egy ev alatt 6132kWh-t. Egy magyar csalad atlagos evi energiafogyasztasa 2000kWh. Es mirol beszelunk? Arrol az energiarol, amit arra forditunk, hogy elvezessuk a pazarlas miatt keletkezett hot..

Ertitek a problemat?

Szombaton, a szagproblemak eredetet kideritendo, kivettuk a hutot a helyebol, es beneztunk moge.
Az elso megallapitas az volt, hogy a jokepessegu tenyleg nem rakta korul fallal a hutot, sot, meg csinalt is egy jo nagy nyilast, hogy jobban szellozzon. Ami persze ertheto valahol.
A masodik megallapitas az volt, h mivel a szellozest nekunk is meg kell oldani (hacsak nem akarjuk, h a huto tonkremenjen) ezert ket lehetoseg van:
- Lezarjuk az egeszet, es a konyha fele nyitva marad a huto, hogy a levego tudjon aramlani
- Meghagyjuk a dolgot a jelenlegi formajaban, de a huto melletti/alatti/feletti osszes resz lezarjuk legmentesen.
Az utobbi megoldas ket elonnyel is birt az elsovel szemben: reszben megorizzuk a konyha jelenlegi kinezetet, ami egyebkent eleg jo, masreszt sokkal kevesebb munka es raforditott penz. Igy hat amellett dontottunk.
Csak egyszer ejtettem a hutot a labamra, es el se tortek a labujjaim (bar nem sokon mulott). Valamikor este 8 fele vegeztem, nemi megszakitasokkal itt-ott, es ugy tunik, bevalt a dolog, mert a szag – bar teljesen nem szunt meg – sokkal kevesbe erezheto.
Most azon gondolkozom, hogy tudnam a huto melletti es alatti cca 1 centis rest ugy leszigetelni, hogy kvazi legmentes legyen, de a szigeteles ne ragadjon hozza a hutohoz (mint pl. a purhab). Vmi olyasmire gondolok, mint pl. a parketta lefektetesnel hasznalt foam. Sajna a B&Q-ban csak csoszigetelest tudtak adni, az viszont teljesen alkalmatlan erre.
De majd meg utanajarok. Szerintem jatok ott meg parszor ennek kapcsan..

Meg egy vicces anekdota, amit igazan az tud ertekelni, aki valamennyire tisztaban van a multammal:
Kerestem a zarunkhoz egy csavart (mert a jokepessegu elbaszta a menetet es kijar..) uh elmentem B&Q-ba, es megmutattam az eladonak, h mi kellene. Megnezte, majd azt mondta, h sajna ok ilyet nem arulnak.
Akkor ki? – kerdeztem erre.
A Screwfix – mondta o – Ok a legjobbak.