“mert nem biztos, hogy a főnöködről, pasidról, akárkidről írnál névvel, de néha jó, ha ki tudod adni magadból néhány sorral”
“véleménynyilvánítás, tanácskérés, ilyenek”

@Midnite_:
“mert lehet anyázni én épp ezért szeretek inkább teljes névvel intézni mindent. komoly visszatartó erő.”

A fenti válaszokat arra kaptam, amikor megkérdeztem Twitteren, hogy miért jó, mire jó az anonimitás az interneten. Az ismerősök, érezvén, hogy komoly a kérdés, nem csak vitát akarok provokálni, szívesen segítettek.
Ez az egész kérdéskör persze igen messziről ered. Úgy tűnik, egyre többen teszik le a nagy cégek közül a voksukat amellett, hogy az internet nyújtotta lehetőség a kilétünk eltitkolására inkább káros, mint hasznos. A Facebook privacy változásai, a Google Buzz magától értődő nyitottsága, a Blizzard lépése a Real ID-k használatára csak egy-egy példa arra, hogy ilyen irányba haladunk. Ezzel többnyire magam is egyetértek, de – amint a fentiekből látható – igenis vannak olyan esetek, amikor a valódi kilétünk felfedése kifejezetten káros lehet. Vegyük pl. az anonim alkoholistát, akiről megtudja a főnökének a főnöke, hogy alkoholproblémái vannak. Személyesen nem ismeri, de máris eldöntötte, milyen karakter, holott az illető azért jár az AA-ba, mert meg szeretne változni.
Könnyen mondhatjuk, hogy akkor figyeljen jobban a kiléte eltitkolására, de ez nem olyan egyszerű. Az emberek nagy része nem informatikus, számukra még azt is nehéz megérteni, hogy mi az a cookie, például.
Nézzünk egy példát:
Itt egy 16+-os, NSFW oldal: http://www.nuts.co.uk/covergirls. Csinos lányok, rajtuk a [Like] gomb. Megnyomnád?
Talán igen. Aztán eszedbe jut, hogy a főnököd is lát a facebookon. Meg az édesanyád. Valamint a 12 éves lányod. Neked eszedbe jut. Valaki másnak nem, aki, pusztán azért, mert férfi, és szeret csinos lányokat nézegetni, és nem gondol bele a like gomb működésébe, most igen kellemetlen perceket szerzett magának.
De tegyük fel, hogy nem nézel csinos lányokat, viszont prosztatagyulladásod van. Google-n titokban rákeresel, majd találsz egy jó linket, és bookmarkolod. Amit elfelejtettél, az az, hogy van egy extension-öd, ami automatikusan felrakja a del.icio.us-ra a bookmarkokat. Ahol egyébként ugyanazt a becenevet használod, amit a facebookon is feltüntettél, hiszen ez a beceneved. A kollégád pedig, aki nem kedvel, véletlenül ráakad erre, és másnap elterjeszti. De lehet, hogy az inkontinenciára kerestél rá..

Olvastam ma valahol, hogy hamarosan majd biztonsági szakembereket fogunk felfogadni, hogy ellenőrizzék le és óvják meg a magánszféránkat. Nem is annyira képtelenség ez az ötlet.

Elgondolkoztam ma reggel az “egyelőre” szón. Ez az egyik olyan szavunk, amit az ország nem elhanyagolható része rosszul ír le: “egyenlőre” formában. Ennek a legfőbb oka az, hogy az “egyelőre” látszólag értelmetlen, míg az “egyenlőre” levezethető az “egyenlő” szóból, bár ha alaposan átgondoljuk, annak sincs semmi értelme ebben a környezetben.
Ma reggel a vonat felé sétálva jutott eszembe, hogy az “egyelőre” úgy is felbontható, hogy “egy előre” (és minden más hátra), azaz foglalkozzunk most azzal, ami már kéznél van, amíg a helyzet meg nem változik.
Még ha kicsit sántikál is, a semminél ez is jobb magyarázat.

Azon is elméláztam egyébként, hogy a szintén hibás “Sokat nyom a latba” (helyesen: latban) kifejezés lassan helyessé válik, mert egyre többen felejtik le az n betűt a -ban,-ben -re végződő szavakról. Ámbár feltételezni, hogy ezt a kifejezést használja valaki, aki a “macdonals-ba eszik”, talán egy kicsit túl optimista.

A napokban ket jatek jart folyton a fejemben, amivel ujra jatszani szeretnek: A Guild 2 es a Port Royal 2.
Van valamennyi hasonlosag kozottuk, de azert eleg kulonbozo a ket jatek. A Guild 2-t elo is vettem, a PR CD-met persze nem talalom, de nem is baj..

Aztan elgondolkoztam, milyen jo is lenne egy Guild 2-hoz hasonlo jatekot jatszani egy karib tengeri kornyezetben. Sokfele foglalkozas lehetsegesse valna, es a tengeri kereskedelem es kalozkodas is sokkal jobban megoldhato lenne, mint a Guild 2 kalozos reszeben.

Kar, h nincs ilyen, de talan majd a Guild 3..

Egyszer egy palyazatra kezdtem el irni egy novellat Spiral cimmel, amit vegul nem fejeztem be. Nemreg megtalaltam a vinyomon egy takaritas alkalmaval, es ujraolvastam.

A tortenet a kozeli jovoben jatszodik, ennek megfeleloen megprobaltam nehany trendet megjosolni. Egy igen erdekes otlet, amit akar mar jelenleg is konnyen meg lehetne olvasni, egy hirolvaso agent.

A tortenetben a fohos elokap egy kis kutyut (kb. okostelefon) es elkezd rajta hireket olvasni. Az agent (bocs, nem akarom a ugynok vagy az agens szot hasznalni) pedig – on the fly – a fohos olvasasi szokasai es mas, kezzel hozzaadott kriteriumok alapjan atszinezgeti bizonyos hirek (valojaban focimek) hatteret, kiemelve azokat, amik erdekesek lehetnek.

Az alkalmazas technikai resze, eltekintve a szakertoi rendszer / AI vonulattol, aranylag konnyen megirhato lenne. Atszinezni a hattereket a szovegelemzes eredmenyetol fuggoen nem egy bonyolult dolog a html-ben.
Az agent lehetne egy bongeszoben futo – akar javascript alapu, vagy greasemonkey – kiegeszites, vagy egy webes app, ami egy sima formazo/rendezo filterkent mukodne, es egyebkent csak a normalis hirolvaso oldalunk tartalmat szurne at magan. Es termeszetesen hasznalhatnank pl. a google readerben felvett feed-eket alapul.

Ehhez valamennyire hasonlo – amennyit tudok rola – a reader-nek a magic alapu rendezese a google readerben. Alapvetoen csak ket problemam van vele: a sorrendet nem szeretem megvaltoztatni, raadasul az egesz eleg homalyos, nemigen van kozvetlen rahatasom arra, hogy miket szeretnek es nem szeretnek latni – eltekintve a like es not interested gomboktol, amik az egesz cikkre vonatkoznak, nem egy adott, specifikus, altalam meghatarozott temara.

Ha idom es kitartasom lenne, szerintem neki is allnek megirni ezt az alkalmazast. Erdekelnek az AI vonzatai, es hasznos tool is lenne.

Az imént olvastam egy régi cikket arról, hogy a meditáló szerzetesek vizuális memóriája a meditáció után egy rövid ideig sokkal jobb, mint a normális embereké. Aztán volt egy kulcsmondat: ez csak azoknál a szerzeteseknél volt igaz, akik egy alapjában vizuális felidézésen alapuló meditációt végeznek.

Régebben, talán a Mindenki másképp egyformában olvastam arról, hogy ha el kell végeznünk egy számtani feladatot – összeadás, kivonás, szorzás, osztás – akkor gyorsabban megy, ha valamiképpen megtudjuk előre, hogy melyik műveletet kell elvégeznünk; pl. megmondják először, hogy összaadás lesz, majd egy rövid várakozás után azt, hogy mondjuk a 42-t kell hozzáadni a 69-hez. (igen, direkt írtam ezeket a számokat)

A lényegre térve: úgy tűnik, van értelme mentálisan is bemelegíteni, mielőtt nekiállnánk egy feladat megoldásanak. Sokan csinálják is ezt, én például megfigyeltem, hogy ha reggel elkezdek gondolkozni az aktuális feladataimon, a munkahelyre beérve sokkal könnyebben hozzá tudok kezdeni a feladataimnak.

Vajon mi lehet a mentális fekvőtámasz megfelelője?

- Itt ismerkedtunk ossze. Tudod, olyan munkahelyi romanc.. – mondja a lany.
Sherlock felnez, egy pillantassal vegigmeri az illetot. Visszanez a mikroszkopba.
- Meleg – mondja felhangosan.
- Mit mondtal?
- Hello. Orulok, h talalkoztunk.

Valamivel kesobb a srac kimegy, a lany pedig megkerdezi:
- De mit ertettel azon, hogy meleg? Dehat egyutt vagyunk.
Sherlock pedig elmagyarazza, hogy festeknyomok vannak a hajavonalanal, a szemoldokenel (sajnos itt nem figyeltem annyira, de vmi ilyesmirol volt szo) es az alsonadragja tipikus melegre vallo volt. Kilatszott egy csik a nadrag mellett.. Na es persze itt hagyott egy kartyat a telefonszamaval.

Ez egy apro resz volt a tegnap elcsipett modern Sherlock sorozat utolso epizodjabol. Nagyon-nagyon elvezetes, ha esetleg eljut Mo-ra, nezzetek meg. Teljesen atjon belole az a Sherlock erzes, ami a konyvekbol..

Tegnapi twittem: “A sci-fi orok rejtelye: Miert nem talalnak soha JOINDULATU idegeneket az Antarktisz jegebe fagyva?”

Az alapkerdes is jogos nyilvan, de lepjunk meg egy lepest vissza: Honnan jon ez a “sarki jegbe fagyva” dolog egyaltalan? Zarjuk ki a valos torteneseken alapulo legenda jellegu dolgot, es gondoljunk bele.

A megoldas valahol ott kezdodik, hogy miert jatszodik egy csomo Verne regeny pl. Del Amerikaban? Ami tortenik, az fantasztikum, es eppen ezert ennek egy olyan helyen kell tortennie, ahol erre lehetoseg van – egy olyan helyen, amit nem ismerunk. A 19 szazad vegen a frontier (bocs, erre egyszeruen nem tudok jo magyar szot.. a “hatar” tuti nem az) meg sokkal nagyobb resze volt a foldnek, a “civilizacio” nem volt olyan elterjedt, a kommunikacio nem terjedt ki az egesz Foldre, mint napjainkban. A Felfedezo ugyanaz a romantikus dolog volt, mint napjainkban, csak eppen akkor meg leteztek is ilyen emberek, nem csak teves musorok “bator” riporterei voltak.

Szoval van egy tortenet, amirol tudjuk, hogy nem fog megtortenni egy belakott, civilizalt kornyeken. Valami olyasmirol van szo, ami regota ott van, nem olyasmi, mint egy frissen lezuhant ufo, hiszen az nem tenne lehetove a bekes, tudosokra es farkaskutyakra alapozott kutatoexpediciot, katonai jelenlet nelkul. De nem akarjuk egy idegen bolygora rakni (..mint az Aliens sorozatban..), mert egy napjainkban jatszodo, inkabb horror, mint scifi tortenetrol van szo. Harom lehetosegunk van: Valahol a hegyek kozott Azsiaban, ahol nagyon ritkan jar ember, a tenger melyen, ami meg most is frontier, es az Antarktiszon/Eszaki sarkon, ami szinten frontier. Es akkor jon a zsenialis otlet: Dehat a jeg tartosit! Ruhazzuk fel a rosszindulatu eloembert/idegent/bakteriumot/virust a hibernalas kepessegevel, rakjunk kore egy kihalt civilizaciot/lezuhant ufot/meteort, es mar meg is van a kornyezet.

Amirol irtak egy rakas konyvet, keszitettek egy rakas filmet es ha jol utananeznek, lehet, hogy meg festmenyt is talalnek. (mondjuk a deviantarton)

Gagyi.

Az elmult napokban ket vagy harom helyen is azt olvastam, hogy a Wave azert bukott el, mert az emberek beleptek, es nem tudtak mit kezdeni magukkal. Lehet, hogy ez igaz egyes emberekre, de szerintem ennel melyebb okok is vannak.

A szamitogepes jatekoknal van egy olyan letezo es ismert jelenseg, hogy egy jatekot pusztan az is sikeresse tehet, ha egy kemeny mag megismeri, megszereti es evangelizalja. Ennek a hatasa osszemerheto a mediaban megjeleno reklamokkal! Ugy gondolom, ez a Wave-nel is igy lett volna, ha..

Ugy gondolom, hogy a Wave, abban a formaban, ahogy kiadtak, nemhogy nem volt felhasznalo barat, hanem kifejezetten felhasznalo ellenseges volt. Ugy tunt, mintha a nagy agyak, akik a Googlenel dolgoznak, eldobtak volna mindent, amit a webrol tudunk, es igy irtak egy webes platformot. Oke, semmi bajom azzal, ha ujragondoljuk a prekoncepciokat, sot, nagyon jo dolognak tartom, de az ujragondolas es az elfelejtes nem ugyanaz.

En harom dolgot utaltam nagyon, ez az ok, amiert vegul nem ragadtam le a Wave-nel:

Uj bejegyzes megjelenitese es bejegyzesek elrejtese: Az uj bejegyzesek a wave aljara kerultek. Igen, ez egy termeszetes emberi dolog, ha irunk valamit, a papir aljara irjuk, de a weben (forumok, twitter, facebook) ez pont forditva van: ami ujabb, az van legfelul. Ez azon a nagyon egyszeru logikan alapul, hogy altalaban az ujabb dolgok erdekelnek minket, nem a regebbiek. Hozzateve, hogy ez lehetove teszi, hogy ne nyissunk meg minden egyes uzenetet a kepernyon, csak azokat, amik erdekesek/frissek. En jellemzoen a ket batyammal beszelgettem Wave-en keresztul, es harman siman osszehoztunk 100 folotti megjegyzest, 1-2 nap alatt. Ez persze egyaltalan nem extrem, ha megnezzuk mondjuk azt a mennyiseget, amit az emberek pl. twittelnek egy nap.
A legjobb az egeszben az, hogy ennek a nagy resze hamar erdektelenne valt. Voltak nagy szeletek a beszelgetes kozepen, amik egyikunket sem erdekeltek, de ott voltak. A feature, ami itt hianyzott, az a manualis csoportositas es tartos osszecsukas volt, azaz arra vagytam, hogy kijelolhessek egy csoportnyi blip-et, es azt mondhassam, hogy “ezt a csoportot csukd ossze es ne nyisd ki addig, amig valaki nem ir bele valamit”

Lassusag: Programozokent azt pontosan ertem, hogy miert lassu a felulet. Van egy rakas blip, amiket le kell tolteni, frissiteni, renderelni, kutyafule. Mindezt javascriptben, ami ugyan sokat gyorsult, de azert nem egy gepard. De ha ez igy van, akkor miert ragaszkodunk ahhoz, hogy a 200 blip kint legyen a kepernyon? Miert ragaszkodunk ahhoz a kikapcsolhatatlan es iszonyatosan idegesito feature-hoz, hogy minden latszik, amit a masik gepel? Komolyan olyan szornyen fontos, hogy egyszerre irhassunk bele ugyanabba a blipbe? Felaldozni a hasznalhatosagot nehany nemkivant feature-ert csunya hiba.

Beta: fejlesztokent nagyon erdekelt ez az uj platform, es orommel vagtam bele egy fejlesztesbe, amit szorgalmasan csinaltam egeszen addig, amig egy nap hirtelen nem mukodott tobbe. Akkor nem ertettem, mi a baj, foleg, hogy ugy romlott el egyik naprol a masikra, hogy en semmit nem valtoztattam kozben, csak a hatterben irtak at valamit. Hibauzenet nelkul, debug nelkul kitalalni egy hibat, amirol utolag sejtem csak, hogy az aluldokumentaltsag miatti konfiguracios hiba volt, nos, ez elvette a kedvemet minden tovabbi Wave alapu fejlesztestol.

Voltak persze egyeb idegesito aprosagok is, mint pl. a hasznalat par trukkje, amik korantsem adtak magukat, viszont nagyon megnehezitettek a wave hasznalatat. Ilyen pl az, hogy – ha jol emlexem – shift-enterrel el lehetett kuldeni a beirt uzenetet. Ez ma mar ott van a “done” gombon, de akkoriban meg nem volt, igy az emberek nagy resze beirta az uzenetet, majd elnyult az egerert es rakattintott a done-ra. Kenyelmetlen. Es igy tovabb.

Szoval szerintem a Wave legfobb hibaja nem az volt, hogy beleptem es nem volt mit csinalni. Inkabb az, hogy amire szantak, arra csak sok kenyelmetlenseg aran lehetett hasznalni. Persze, ez csak az en velemenyem.

Mar a harmadik nagyon erdekes konyvet olvasom lancban egymas utan. A mostani egy 1999-ben irodott, Earthweb cimu. (szinten elerheto a Baen Free Library-ben)

A kozeli jovoben vagyunk. Az egboltot egy hatalmas, idegen urhajo lathato ejszakankent, a Shiva V. 20 eve erkezett a Shiva I, lerombolta Washingtont, Londont, Moszkvat, mire egy ad-hoc szervezodott kommandos csoportnak sikerult bejutnia a hajoba es felrobbantani azt. Azota 5 evenkent megjelenik egy ujabb, erosebb Shiva, es az emberiseg minden alkalommal megprobalja elpusztitani, mielott az pusztitana el a Foldet. Eddig sikerrel..

Persze vannak furcsasagok: Miert csak robotok vannak a hajon? Ha el akarjak pusztitani a Foldet, miert nem kuldik bele teljes sebesseggel az urhajot? Es igy tovabb..

Minden akciot a Foldrol iranyitanak, es egy interaktiv fogadasi rendszer segitsegevel tobbszazmillio ember felvethet uj otleteket, fogadhat otletekre, stb. Ezek az otletek, ha eleg jok, segitik a munkajaban a kommandot..

Ez egy nagyon erdekes konyv, am nem elsosorban a konyvrol akartam irni. 1999-ben az internet meg elegge gyerekcipoben jart a mai lehetosegekhez es felhasznalashoz kepest. A mobil eszkozok gyakorlatilag nem leteztek a piacon, rendes internet eleressel semmikeppen. Az internetes fizetes, ujsagiras meg nem volt sokkal tobb, mint egy szep otlet. Az iro mindezen dolgokra kiter, beleintegralva az emberek eletebe eleg hasonloan ahhoz, ahogy mi most hasznaljuk oket. Az erintokepernyos keszulekek – iPad – termeszetesek neki.

Az egyik szereplo a konyvben egy mitikus figura, akit Predictor-nak hivnak. O az elorejelzo, aki meggazdagodott a jo elojelzesekbol. Nehez nem parhuzamot vonni kozte es az iro kozott.

Jo lenne ilyen modon latni a jovot. Olyan elorejelzeseket tenni, amik bekovetkeznek. Megfelelo modon manoverezve ebbol meg is lehetne gazdagodni.

Meg a regi blogomon volt egyszer egy bejegyzes, ami igy szolt:

“Hét másodperc – egyszer gondolkoztam egy novellán, aminek ezt a címet adnám. Az emberekről szólna, akik leteszik a telefont egy beszélgetés után. Általában ebben a hét másodpercben nagyon érdekes mondatok hangzanak el.. Káromkodás (faszér kell reggel hatkor hívni egy ilyen baromsággal?) ujjongás (IGGGEN, belementek, belementek) magyarázat (Rájött mindenre! Most mi lesz?) kommentár (Ez a hülye tényleg azt hiszi, hogy beveszem?) ”

Rengeteg komment szuletett ennek kapcsan, es sokan gondoltak ugy, hogy ez egy nagyon erdekes tema. Szoval felvetnem megint a kerdest..

“Te mit szoktál mondani ebben a hét másodpercben?”