(Az előző rész tartalmából)

Elértem a győzelmet. Nagyon érdekes záróanimációt láttam – mivel még soha nem nyertem ilyen módon (conquest) – először, mióta a játékkal játszom.
Lássuk az adatokat:
- Az 1885. év
- A záró pontszámom 10k fölött valamivel
- A bolygó szárazföldjeinek 56%-át birtoklom. Az utánam következő 12%-ot ural. (Malinéz)
- Több, mint 100M perzsa él, ez a bolygó teljes lakosságának kb. 2/3-a. Az utánam következő 10%. (Malinéz)
- Három népet (Indiaiak, Mongolok, Kinaiak) teljesen kiirtottam, az Oroszokat, Japánokat és Görögöket 2-3 városnyi szintre zúztam le. Az Egyiptomiakat azért nem tiportam el teljesen, mert közben nyertem. A Rómaikkal, Malinézekkel és Inkákkal soha nem háborúztam.
- Legfőbb harci egységeim a tankok, de sok helikoptert és néhány artillery-t is használok.
- A composite anyagokat kutatom éppen, ez az űrhajóépítéshez szükséges egyik tudomány.
- Összesen 14 és fél órát játszottam ebben a menetben.

Élvezetes volt, főleg azért, mert ez a játékstílus nagyon messze áll attól, ahogy normálisan játszani szoktam. Vsz játszom még vele, de még nem találtam ki, mit akarok. Vonz egy UN választásos győzelem is, de egyelőre fogalmam sincs, hogyan kellene azt elérni. Az biztos, hogy mindenféle győzelmet úgy lehet a legkönnyebben megalapozni, ha a teljes területnek jelentős részét birtokoljuk – legalább 25%. Most egyébként gondolkozom azon is, hogy az Alpha Centauri-t is végigjátszom egy conquest győzelemmel, vagy folytatom a Titan Questet. Hadd pezsegjen az adrenalin

(Az elozo resz tartalmabol)

- Szerintem marpedig a kinaiakat fogjuk megtamadni! – jelentette ki az este folyaman sokadszor Fugha tabornok – Ha az o teruleteik a kezunkbe kerulnek, mienk lesz az egesz eszaki felteke!
- Akkor elmagyarazom megint – sohajtotta faradtan Absi tabornok, es kezebe vett egy palcat – Ha megnezed a terkepet, jol latszik, hogy ez a felsziget teljes mertekben a gorogok kezen van. Sokkal igeretesebb fold, mint az ejszaki jegmezok, szamtalan domb varja, hogy ercet termeljunk belole, bovizu folyok menten rengeteg termofoldet nyernenk. Raadasul csokkentjuk a hatarainkat is, hiszen a felsziget hosszaban most vegig a gorogokkel erintkezunk, ahol csak varosaink vannak. A kinaiakkal mindossze ennyi kozos hatarunk van – huzott egy vonalat a kontinens eszaki reszen.
- Dehat a gorogok a legosibb es legmegbizhatobb barataink!
- Pont ezert nem szamitanak arra, hogy megtamadjuk oket!
A ket tabornok feszulten figyelte egymast, idegesen a tobb oraja tarto vita miatt. A nemasagot ajtonyitodas hangja torte meg, mindketten felneztek, majd terdre hullottak.
- Felseg!
- Nahat, a ket kedvenc tabornokom ujfent arrol vitatkozik, hogy kit fogunk megtamadni?
A ket katona szegyenkezve bolintott. Az uralkodo odasetalt, kivette a palcat Absi kezebol, majd a Perzsa kontinens deli reszere mutatott:
- A seregeink mar elindultak ehhez a ponthoz. Frissen epitett hajok varnak ott rajuk.
A ket tabornok alaposan megszemlelte a terkepet, majd Fugha gunyosan felhorkant:
- Latod, hogy a kinaiak? Ugyan nem a szarazfoldon, hanem a tengeren, de megiscsak ok a celpont!
- Tevedsz, kedves tabornokom – mondta szeliden az uralkodo
- Dehat itt es itt kinai varosok vannak? Nem azokat tamadjuk meg?
- Nem. Egy kicsit delebbre..
Ujabb feszult terkepbongeszes. Ezuttal Absi szolalt meg:
- Az oroszok? De miert?
- Tobb okbol is: Aranylag kozel, ezen a szigetcsoporton van az osszes varosuk. A szigetek elfoglalasaval nem none a kozvetlen hatarunk senkivel, ugyanakkor kivalo strategiai pontot szereznenk, hogy tovabbhaladjunk erre – mutatott egy masik pontra a csaszar.
- A Japanok?
- Igen. A tudosaim mar dolgoznak a pancelozott harcijarmuveken. A japanok lesznek az elsok, akiket eltiprunk veluk.
A ket tabornok terdre hullott, majd a foldig hajolt. A csaszar mosolygott.

(ui: 1709. Feltalatuk a tankokat, az oroszokbol mar csak egy, elszeparalt varos maradt, akinek beket ajanlottunk. Penzugyileg eleg stabilak vagyunk, hogy megszakitas nelkul folytassuk a hoditast a japanok fele, az elhullo lovas seregeket folyamatosan tankokkal potolva a hatorszagbol. Nagyon elvezem )

(Az elozo resz tartalmabol)

Idoszamitasunk szerint 1560-at irunk. Perzsia kulturalis aranykorat eli, egymas utan epulnek a szinhazak, buddhista kolostorok, a tudosok ujabb es ujabb agait kutatjak a tudomanyoknak. A perzsa nep bekeszereto, megbizhato kereskedok, segitenek a kisebb nepekben, amikor azok bajba jutnak.
Am nem volt ez mindig igy. A hajozas feltalalasa utan roviddel a perzsa Hallhatatlanok lerohantak az indiai kontinenst, es mind egy szalig kiirtottak az indiai nepet, majd terjeszkedtek tovabb nyugat fele, es megtamadtak a Mongol birodalmat is, am itt csufosan elbuktak, mindossze talpalatnyi foldon vetve meg labukat. Az ezt koveto ehinseg es gazdasagi kaosz kishijjan osszeomlasztotta a birodalmat, es csak hosszu, aldozatos munkaval kelt eletre ujra a Perzsa szellem. A nagy, am elmaradott Perzsa birodalom osszeszedte magat, es epiteni kezdett. Mivel a penz mindennek az alapja, a termelest arra forditottak, hogy a kereskedelem – birodalmon belul es kivul egyarant – fellenduljon. A penzt visszaforgatva fellenditettek az ipart, szamtalan muhelyt epitve a birodalomban mindenhol. Latszolag minden nagyszeruen alakult, am az uralkodo dinasztia fektelen hatalomvagya ismet megmutatkozott, es a kovacsmuhelyek ujra a fegyverek kovacsolasaba kezdtek..

Az egykor hatalmas Mongol birodalom megrogyott a perzsa lovagok vascsizmai alatt. Katapultok romboltak le a varosokat, harci elefantok duborogtek a hegyi utakon, de a legfobb erot a lovagok kepviseltek. A 40 eves haboru soran a perzsak felfedeztek a puskaport is, es az ennek folyomanyakent megjeleno lovas/puskas seregek adtak meg a kegyelemdofest a Mongol birodalom akkor mar kicsire zsugorodott maradvanyainak. Amikor a mongolok mar csak egy talpalatnyi foldon eltek, a hoditok utolso gesztuskent beket ajanlottak nekik.

A porra omlott birodalom romjain az ekkor mar harom kontinens jelentos reszet uralo perzsak uj csodakat kezdtek epiteni. Az egykor elmaradott nep ezekben a napokban mar tudomanyokban es kulturaban is megelozi a tobbit. A kisebb nepek azonban nem hisznek abban, hogy a perzsa nyughatatlansag es hatalomvagy nyomtalanul eltunt volna. Inkabb csak alszik, a szellot varva, ami ismet langra lobbantja a hamu alatt rejtozo parazsat.
De vajon ki lesz a legkozelebbi aldozat? A szinten buddhista gorogok, akikkel osi kereskedelmi es barati kapcsolataik vannak? Vagy a kereskedelembol elo Kina, akikkel tobb ponton is kozos a birodalom hatara? Vagy a perzsak ezuttal del fele tekintenek, Japanra, az osi ellensegre, es Egyiptomra, az ujra?

Az uralkodo alszik, es almaban hatalmas pancelozott vas monstrumokon szeli at az osszes kontinens foldjet. Almaban a perzsa nep uralja a vilagot, a tobbi nep csak rezervatumokban el, a perzsak mulattatasara. Az uralkodo almaban elmosolyodik.

Egy hete kb. hogy megint elovettem a Civ4-et, mert kellett egy egerezos jatek – amit ugy is tudok jatszani, hogy a gyerek a kezemben alszik. A Civ4 tokeletes erre, mert mindent lehet egerrel csinalni – bar billentyuzettel nyilvan sokkal 1xubb, de legalabb nincs idohoz kotve a cselekves.
Regebben jatszottam vele, 2 eve talan? Akkor eljutottam oda, hogy megnyertem kb. ketszer, urhajoepitessel, ha jol emlexem. Kesobb beszelgettem a batyammal, aki szinten rakattant, es megnyerte kulturalis gyozelemmel. Ez megfogta a fantaziam, de nem vettem elo a jatekot miatta..
Most azonban, hogy ujra elovettem, elhataroztam, hogy ezt en is megcsinalom. Szemben a regi civ jatekokban megszokott “erosebb jatekos gyoz” dolgokkal ez arrol szol, hogy a jatekos a civilizaciojanak a kulturalis vonzatait erositi. A cel 3 varosban elerni egy jatekelemektol fuggoen meghatarozott kultura erteket. Ahhoz, hogy ezt megtehessuk, pacifistanak kell lenni. Nincs idonk arra, hogy haboruzgassunk, sem eroforrasunk, szoval el kell erni, hogy a tobbi civilizacio ne utaljon. Izombol tolni kell minden epuletet, ami a kulturat erositi, es azokban a varosainkban, ahol el akarjuk erni a maxot, epiteni kell a csodakat, fel kell hasznalni a nagy muveszeket, hogy maradando muveszeti alkotast keszitsenek nekunk, sit. Jatektervezesi szempontol nagyon erdekes a balace az egesz mogott. Jatekoskent feludulest nyujt a megszokott, hadakozos jatekstilushoz kepest ez a behodolo, masfele szempont.
Vegul sikerult. Eppencsakhogy, de elertem a szukseges kulturamennyiseget, amikor a tobbi civilizacio mar az urhajoit epitette. Egyidejuleg sokat tanultam arrol is, hogy melyik epulet mire jo, mit erdemes epiteni mikor.

Aztan uj jatekot kezdtem, azzal a celkituzessel, hogy most katonai gyozelmet fogok aratni. A szemleletmod atalitasa konnyen ment, azonban egy dologgal nem szamoltam: a katonasag fenntartasa es a hoditas miatt felmerulo koltsegek kis hijan oda vezettek, hogy fel kellett adnom a jatekot, mert latszolag nem volt mod arra, hogy megint pozitivba vigyem a beveteleimet. Vegul sikerult, talaltam egy egerutat, es sikerult a civilizaciomat ujra felfuttatni. Este, az utolso korben addig jutottam, hogy ujra elkezdtem tervezgetni a kovetkezo hadjaratot.

Egyebkent pillanatnyilag 1300-ban jarok, a vilag nepessegenek 1/3-a perzsa (ez a valasztott nemzetem), a vilag teruletenek 1/6-a az enyem. (viszonyitaskent: a kovetkezo legnagyobb nemzetnek negyedannyi embere es feleannyi terulete van. ) 1500 kornyekere tervezem, hogy egy uj hadsereget epitek, es elpusztitom a mongolokat es talan meg egy nepet. Kis szerencsevel ez 1600 kornyekere meg is lesz, amivel nagyon kozel kerulok a gyozelemhez szukseges ertekekhez.

Ez a bejegyzes amugy egy kicsit kedvcsinalonak keszult. A jatek nagyon jo, es szerintem sokan vannak, akik akar jatszananak is vele, ha tudnak, mennyire jo. Szoval ajanlom mindenkinek. (es persze jon a civ5 nemsokara )