A szinten harom kaveautomata van: A Fukar, a Lusta es a Szadista. Hozzam a Lusta van legkozelebb. Neha odamegyek, es kerek egy kavet, mire o felemeli mazsas szemhejait, es szomoruan nez ram vilagosbarna szemeivel: “Sorry, no BTC drinks available.” Neha megesik rajtam a szive, es ad egy kavet. De tobbnyire nem.
Fukar ezzel szemben mindig elenk, surog-forog, keszseges. “Dupla eszpresszo? Orommel” – mondja komoly arccal, es vad munkalkodasba kezd. O is ugyanugy raszanja a 70 masodpercet, ahogy a tobbiek, de a vegen egy sima eszpresszot kapsz a dupla helyett. Egyszer kiprobaltam persze, hogy milyen, ha sima-t kerek tole: 35mp alatt szult egy fel eszpresszot.
A szadistaval elso ranezesre semmi baj nincs. Megrendeled az eszpresszot, o is komoly arccal surgolodni kezd, ugyanugy raszanja az idot, de az adag megfelelo meretu. Orommel konstatalod, hogy vegre egy rendes kavet kaptal, izre is stimmel. Odaszoksz. Majd elkoveted a hibat, hogy valami mast rendelsz – peldaul cappuccino-t, vagy forro csokit. Kicsit felkunkorodik a szaja sarka, ahogy kedvesen biztosit rola, hogy maris megkapod, es nekilat. Atnyujtja a poharat, te megfogod, es a pohar szineig toltott forro le vegigcsorog az ujjaidon. Vegigszalad par csunya szo az agyadon, de mivel mar torzsvendeg vagy, nem reklamalsz. Egy darabig megint csak dupla eszpresszot iszol, vagy szimplat. Aztan – meggyozve magad, hogy csak egy veletlen botlas volt – rendelsz egy capuccinot megint. Kicsit felkunkorodik a szaja sarka, ahogy kedvesen biztosit rola, hogy maris megkapod, es nekilat. Atnyujtja a poharat, te megfogod, es a pohar szineig toltott forro le vegigcsorog az ujjaidon.
Latod? Ilyenek ezek.
