Tegnapi twittem: “A sci-fi orok rejtelye: Miert nem talalnak soha JOINDULATU idegeneket az Antarktisz jegebe fagyva?”

Az alapkerdes is jogos nyilvan, de lepjunk meg egy lepest vissza: Honnan jon ez a “sarki jegbe fagyva” dolog egyaltalan? Zarjuk ki a valos torteneseken alapulo legenda jellegu dolgot, es gondoljunk bele.

A megoldas valahol ott kezdodik, hogy miert jatszodik egy csomo Verne regeny pl. Del Amerikaban? Ami tortenik, az fantasztikum, es eppen ezert ennek egy olyan helyen kell tortennie, ahol erre lehetoseg van – egy olyan helyen, amit nem ismerunk. A 19 szazad vegen a frontier (bocs, erre egyszeruen nem tudok jo magyar szot.. a “hatar” tuti nem az) meg sokkal nagyobb resze volt a foldnek, a “civilizacio” nem volt olyan elterjedt, a kommunikacio nem terjedt ki az egesz Foldre, mint napjainkban. A Felfedezo ugyanaz a romantikus dolog volt, mint napjainkban, csak eppen akkor meg leteztek is ilyen emberek, nem csak teves musorok “bator” riporterei voltak.

Szoval van egy tortenet, amirol tudjuk, hogy nem fog megtortenni egy belakott, civilizalt kornyeken. Valami olyasmirol van szo, ami regota ott van, nem olyasmi, mint egy frissen lezuhant ufo, hiszen az nem tenne lehetove a bekes, tudosokra es farkaskutyakra alapozott kutatoexpediciot, katonai jelenlet nelkul. De nem akarjuk egy idegen bolygora rakni (..mint az Aliens sorozatban..), mert egy napjainkban jatszodo, inkabb horror, mint scifi tortenetrol van szo. Harom lehetosegunk van: Valahol a hegyek kozott Azsiaban, ahol nagyon ritkan jar ember, a tenger melyen, ami meg most is frontier, es az Antarktiszon/Eszaki sarkon, ami szinten frontier. Es akkor jon a zsenialis otlet: Dehat a jeg tartosit! Ruhazzuk fel a rosszindulatu eloembert/idegent/bakteriumot/virust a hibernalas kepessegevel, rakjunk kore egy kihalt civilizaciot/lezuhant ufot/meteort, es mar meg is van a kornyezet.

Amirol irtak egy rakas konyvet, keszitettek egy rakas filmet es ha jol utananeznek, lehet, hogy meg festmenyt is talalnek. (mondjuk a deviantarton)

Gagyi.

Mar a harmadik nagyon erdekes konyvet olvasom lancban egymas utan. A mostani egy 1999-ben irodott, Earthweb cimu. (szinten elerheto a Baen Free Library-ben)

A kozeli jovoben vagyunk. Az egboltot egy hatalmas, idegen urhajo lathato ejszakankent, a Shiva V. 20 eve erkezett a Shiva I, lerombolta Washingtont, Londont, Moszkvat, mire egy ad-hoc szervezodott kommandos csoportnak sikerult bejutnia a hajoba es felrobbantani azt. Azota 5 evenkent megjelenik egy ujabb, erosebb Shiva, es az emberiseg minden alkalommal megprobalja elpusztitani, mielott az pusztitana el a Foldet. Eddig sikerrel..

Persze vannak furcsasagok: Miert csak robotok vannak a hajon? Ha el akarjak pusztitani a Foldet, miert nem kuldik bele teljes sebesseggel az urhajot? Es igy tovabb..

Minden akciot a Foldrol iranyitanak, es egy interaktiv fogadasi rendszer segitsegevel tobbszazmillio ember felvethet uj otleteket, fogadhat otletekre, stb. Ezek az otletek, ha eleg jok, segitik a munkajaban a kommandot..

Ez egy nagyon erdekes konyv, am nem elsosorban a konyvrol akartam irni. 1999-ben az internet meg elegge gyerekcipoben jart a mai lehetosegekhez es felhasznalashoz kepest. A mobil eszkozok gyakorlatilag nem leteztek a piacon, rendes internet eleressel semmikeppen. Az internetes fizetes, ujsagiras meg nem volt sokkal tobb, mint egy szep otlet. Az iro mindezen dolgokra kiter, beleintegralva az emberek eletebe eleg hasonloan ahhoz, ahogy mi most hasznaljuk oket. Az erintokepernyos keszulekek – iPad – termeszetesek neki.

Az egyik szereplo a konyvben egy mitikus figura, akit Predictor-nak hivnak. O az elorejelzo, aki meggazdagodott a jo elojelzesekbol. Nehez nem parhuzamot vonni kozte es az iro kozott.

Jo lenne ilyen modon latni a jovot. Olyan elorejelzeseket tenni, amik bekovetkeznek. Megfelelo modon manoverezve ebbol meg is lehetne gazdagodni.

A Baen free library-nek már köszönhettem pár nagyon érdekes olvasás élményt. A legutóbbi ilyen darab a tegnap elkezdett Wolf Time, Lars Walker könyve.

A sztori olyan, amiből jót-rosszat egyaránt ki lehet hozni: Megjelenik az égen egy üstökös és furcsa dolgok történnek. Még csak a 160. oldalon tartok, kb. a könyv negyedénél, szóval nem tudok nyilatkozni a történetről, viszont a fickónak zseniálisan groteszk a humora. Itt egy részlet belőle:

Let’s face it, our society is still riddled with oppression. Intelligence is the oppression of mentally challenged. Virtue is the oppression of the morally creative. Health is the oppression of the differently well. Sanity is the oppression of diversly rational..

Szerintem utána fogok nézni, hogy ez a fickó mit írt még, és megpróbálom megvenni. Ha így ír mindig, jól fogok szórakozni.

Szemben az otthon kiadott 3 darabbal, valojaban 10, vagy annal tobb resz is irodott a fenti sorozatbol. Bar tobben ugy jellemeztek ezeket a konyveket (az otthon megjelent harmat), hogy a “jo, a rossz es a megrosszabb”, Lexandro kollega elgondolkodott, hogy ha ebbol ennyi resz keszult, csak nem lehet vegig olyan rossz. Ezen elgondolkozasat velem is megosztotta, es egyetertesem gyanant neki is lattam kivegezni oket.

Hozzavetesi alap: Az ebook readeren nagyjabol 5000 oldal terjedelmu a 10 konyv. 1984 es 2000 kozott irodtak.

A rovid osszefoglalo velemenyem az, hogy erdemes elolvasni ezt a sorozatot. Nagyon erdekes gondolatok vannak benne, es meg az utolso reszeknel is gyakran olyan izgalmas, hogy alig tudja az ember letenni.

Kicsit hosszabban kifejtve: Ha az elso resz alapjan akarjuk megitelni a sorozatot, csalodni fogunk. A Fekete Sereg onmagaban elvezheto, es bar van par eloreutalas a tortenetben, lenyeget tekintve nem egy sorozat elso darabjanak keszult. A masodik konyv szerintem kritikan aluli, a tortenet annyi, amennyit normalisan egy novellaban kellett volna megirni. A harmadik, bar sokan lehuzzak, sokkal erdekesebb es cselekmenyesebb az elozonel. Ennek a vegen ugy tunik, mintha az iro be akarta volna fejezni a sorozatot, de azert nyitva hagyta a kaput, hogy (4 evvel kesobb) ket folytatast is irhasson hozza. (itt fuznem kozbe: Ha valaki belevag a sorozat elolvasasaba, a Feher Rozsa utan a “The Silver Spike” cimuvel erdemes folytatni, es aztan olvasni a masik szalat a “Shadow Games”-szel kezdve)  A sorozatnak azok a konyvei, amik a Books of the South alcimet kaptak, meglepoen fordulatosak, am a tortenet is sokkal nagyobb ivu, nincs minden szal lezarva egy-egy konyv vegen, bar valami sorsfordito mindig tortenik.

Azok szamara, akik nem ismerik a konyvsorozatot, egy rovid ismertetes: A Fekete Sereg egy zsoldossereg. Homalyos eredet, tobb szaz evnyi tortenelem es kulonleges emberek a jellemzoi. Az elso reszben a sereg elfogad egy megbizast, ami a “jo” es “gonosz” kozotti haboruban a “rossz” oldalara allitja oket. Ez rengeteg moralis es vilagi problemat okoz, foleg, amikor kiderul, hogy ebben a haboruban sincs fekete es feher. A regenysorozat soran gyakran megmutatkozik, hogy egy-egy korabbi foszereplo milyen konnyen meghal, am az elet - es a Fekete Sereg – megy tovabb.

Ma reggel a metron vegere ertem a Time Traveller’s Wife c. konyvnek. Bar voltak benne olyan dolgok, amin huztam a szam, osszessegeben azt kell mondanom, lenyugozo.

Eleve az alapszituacio nem mindennapi, hiszen egy olyan idoutazorol beszelunk, aki nem onszantabol, mindenfele kontrol nelkulozve csuszik el neha az idoben. Tetszik az is, ahogy az idoutazas paradoxonat kezeli, es az, ahogy az egeszet kepes teljesen realisan tartani, szoval az olvaso, bar alapvetoen fiktiv muvet olvas, siman elhiszi, hogy ez megtortenhet.

Emellett meghajtom fejem az irono kepesegei elott is, hiszen meg a lassabb, unalmasabb reszeket is kepes volt feldobni egy poennal vagy fejtorovel. Greta panaszkodott, h a kozepe unalmas, de en nem ereztem igy. Persze minden olvaso mas.

Roviden: ajanlom mindenkinek. Film formaban nem volt hozza szerencsem, de a konyvvel mindenkinek lehet egy par kellemes oraja.