Tegnapi twittem: “A sci-fi orok rejtelye: Miert nem talalnak soha JOINDULATU idegeneket az Antarktisz jegebe fagyva?”

Az alapkerdes is jogos nyilvan, de lepjunk meg egy lepest vissza: Honnan jon ez a “sarki jegbe fagyva” dolog egyaltalan? Zarjuk ki a valos torteneseken alapulo legenda jellegu dolgot, es gondoljunk bele.

A megoldas valahol ott kezdodik, hogy miert jatszodik egy csomo Verne regeny pl. Del Amerikaban? Ami tortenik, az fantasztikum, es eppen ezert ennek egy olyan helyen kell tortennie, ahol erre lehetoseg van – egy olyan helyen, amit nem ismerunk. A 19 szazad vegen a frontier (bocs, erre egyszeruen nem tudok jo magyar szot.. a “hatar” tuti nem az) meg sokkal nagyobb resze volt a foldnek, a “civilizacio” nem volt olyan elterjedt, a kommunikacio nem terjedt ki az egesz Foldre, mint napjainkban. A Felfedezo ugyanaz a romantikus dolog volt, mint napjainkban, csak eppen akkor meg leteztek is ilyen emberek, nem csak teves musorok “bator” riporterei voltak.

Szoval van egy tortenet, amirol tudjuk, hogy nem fog megtortenni egy belakott, civilizalt kornyeken. Valami olyasmirol van szo, ami regota ott van, nem olyasmi, mint egy frissen lezuhant ufo, hiszen az nem tenne lehetove a bekes, tudosokra es farkaskutyakra alapozott kutatoexpediciot, katonai jelenlet nelkul. De nem akarjuk egy idegen bolygora rakni (..mint az Aliens sorozatban..), mert egy napjainkban jatszodo, inkabb horror, mint scifi tortenetrol van szo. Harom lehetosegunk van: Valahol a hegyek kozott Azsiaban, ahol nagyon ritkan jar ember, a tenger melyen, ami meg most is frontier, es az Antarktiszon/Eszaki sarkon, ami szinten frontier. Es akkor jon a zsenialis otlet: Dehat a jeg tartosit! Ruhazzuk fel a rosszindulatu eloembert/idegent/bakteriumot/virust a hibernalas kepessegevel, rakjunk kore egy kihalt civilizaciot/lezuhant ufot/meteort, es mar meg is van a kornyezet.

Amirol irtak egy rakas konyvet, keszitettek egy rakas filmet es ha jol utananeznek, lehet, hogy meg festmenyt is talalnek. (mondjuk a deviantarton)

Gagyi.

Megjarattam kicsit az agyam a “Hogyan erzekeljunk targyakat a vilagurben” teman.
Az alapproblema: A vilagur egy nagyon sotet, szort fenyekkel es radiohullamokkal (ez a ketto tulajdonkeppen ugyanaz, de ezzel most ne foglalkozzunk) zsufolt hely. Erzekelni valamit, ami marha nagy sebesseggel kozlekedik, am nem bocsat ki sem eszlelheto fenyt, sem radiohullamokat, nem egyszeru. Ez a leiras egyebkent a legtobb targyra illik, ami a vilagurben megtalalhato.

Szoval hogy lehetne ezeket erzekelni? Nezzunk par lehetoseget:
Passziv: Alapvetoen ket dolgot tudunk passziv erzekelessel megfigyelni:

• Kitakaras: A mozgo targy kitakar es gravitaciojanal fogva eltorzitja a kulso forrasokbol beerkezo feny es radiohullamokat. Ha kepesek vagyunk arra, hogy folyamatosan minden iranyba figyeljunk eleg nagy felbontassal, es erzekeljuk a zavarokat, akkor a (nagyobb) testeket aranylag egyszeru megtalalni. Szerintem az ehhez szukseges szoftver es hardver mar siman rendelkezesre all. Lehetne urszondakon tesztelni a dolgot.
• Gravitacio: Tudtommal a gravitaciot nem tudjuk konnyen es egyszeruen merni, de lehet, hogy tevedek. Mindenesetre ha lenne egy olyan meroeszkozunk, amit az urhajon elhelyezve egy pontban tudnank merni a gravitacio valtozasait (kizarva az urhajon belul mozgo emberek es targyak aranyaiban oriasi gravitaciojat) akkor legalabb 4 hasonlo eszkozt terben elhelyezve az urhajo korul kepesek lennenk arra, hogy elszeparaljuk a hajo mozgasabol adodo gyorsulasvaltozast a kozeli targy mozgasabol adodo gravitacios valtozastol. Mivel azonban a gravitacio a tavolsaggal negyzetesen csokken, olyan erzekenysegu muszerekre lenne szuksegunk, amik szinte keptelensegnek tunnek. (Ami persze nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne a dolog, nyilvan)
• A masik lehetoseg a gravitacio kapcsan a terben okozott torzulas merese (amit most elvalasztok a feny/radiohullamok elteritesetol). Ez pillanatnyilag a jelenlegi fizikai tudasunkon is tulmutat.

Az aktiv meres mar valamivel osszetettebb. Itt a kovetkezo dolgok jutottak eszembe:

• Radiohullam/Feny visszaverodes: A sima radar is ezen az elven mukodik. A lenyege, hogy folyamatosan toljuk kifele a hullamokat, amik aztan megtornek a targyon, es a visszaverodott mennyiseget merjuk. A problema itt az energiamennyiseg, amire szuksegunk van hozza, hogy a terben korulottunk minden iranyba folyamatosan merjunk.
• Hoenergiaval ugyanez: Tetelezzuk fel, hogy meg tudjuk azt tenni, hogy hoenergiat kuldunk el, ami anyaggal erintkezve felmelegiti azt, mi meg merjuk, hogy hol valtozott a homerseklet. Az egyetlen kulonbseg az elozohoz kepest az lehet, hogy apro targyak eseten a felmelegites tartos is lehet, elosegitve ezzel azok koveteset azutan is, hogy a hoenergia mar elhaladt ott.
• Remlik valami fizikabol, hogy amikor femes testeket megvilagitunk, a feny kiut onnan elektronokat, es a beerkezo feny energiajatol fuggoen azok az elektronok mozogni kezdenek. Ha ezt valamikeppen merni tudjuk, akkor eleg marha erosen vilagitani. Es remenykedni, hogy femes testet keresunk.
• Egy masik lehetoseg, sokkal kevesebb energiabol megoldva az, ha az urhajot elektromosan polarizaljuk (negativ v pozitiv toltesuve valtoztatjuk) es a korotte keletkezo elektromos mezo valtozasait merjuk. Ez tulajdonkeppen egy kombinacioja a passziv es aktiv elemeknek, ugyanis az elektromos toltest nem kell fenntartani (idealis vilagban) ergo ha felepitettuk, utana mar nem fogyaszt energiat a fenntartasa, szemben a folyamatos radiohullam kibocsatassal.

Hirtelen most ennyi jutott eszembe. Az aktiv dolgokat persze lehet meg ugy is megvaltoztatni, hogy csak a mi mozgasi iranyunk erdekes, es mindig elorefele merunk, pl. koncentralt radiohullamokkal, lezerrel, hoenergiaval (amit vsz lezerrel a legegyszerubb elkuldeni). Es termeszetesen azt a problemat is figyelembe kell venni, hogy relativisztikus sebessegeknel az aktiv modszerek tul lassuak, mig a passziv modszerek nem eleg precizek.

Ez megint egy olyan bejegyzes, amibol semmit nem akarok kihozni. Csak elgondolkoztam rajta.