Reggel a szokasos keszulodest kovetoen elindultam a szokasos vonathoz. Megszaporaztam a lepteim, hogy odaerjek, lementem a szokasos peronra, felszalltam a szokasos vonatra, es neztem tovabb a TBBT-t.

A meglepodes akkor jott, amikor lattam, hogy meg nem vagyunk a vegallomasnal, megis egy csomoan leszallashoz keszulodnek. Aztan meglattam az allomas nevet, es csak pislogtam nagyokat, hogy hogyan is kerultunk mi Clapham Junction-re..

Aztan meglett. A heten valtozott a menetrend, amit eddig azert nem vettem eszre, mert hetfon es kedden is egy olyannal vonattal mentem, ami nem valtozott az eddigihez kepest. Normalisan nyilvan bosszankodtam volna, hiszen igy joval hosszabb az ut (15p) most azonban inkabb racsodalkoztam a Tube altalam eddig ismeretlen reszeire. Victorian is nagyon jol nez ki az a resz, ami a Districthez vezet – tiszta labirintus – de ami nagyon tetszett, az a Westminster allomas. Nagyon ipari jellegu ezekkel a csovekkel, meg fenyekkel, de valahogy megis csodalatos, ahogy a fold alatt barangol az ember azokban a hatalmas terekben..

Maskor azert nem fogok arra menni, azt hiszem.

(Eredeti kep: http://london-underground.blogspot.com/2009/03/abseilers-clean-westminster-tube.html )